1.01 cikk – Fogalommeghatározások
E Szabályzatban az alábbi kifejezések a következőket jelentik:
a) Hajótípusok
1. hajó: belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszómunkagép és a tengeri hajó;
2. géphajó: minden saját gépi berendezésével hajtott hajó, kivéve azokat a hajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű helyváltoztatásra (kikötőben vagy be- és kirakodó helyen), illetve azok vontatásakor vagy tolásakor a műveletképesség növelésére használják;
3. úszómunkagép: gépi berendezéssel ellátott, víziutakon, illetve kikötőkben való munkavégzésre szolgáló úszólétesítmény (szívó- és vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru stb.);
4. komp: víziúton való átkelésre szolgáló olyan hajó, amelyet az illetékes hatóság kompnak minősített; az ilyen szolgáltatást nyújtó nem szabadon közlekedő hajók minden esetben a kompok kategóriájába tartoznak;
5. gyorsjáratú hajó: az a géphajó – a kishajók kivételével -, amely képes a vízfelszínhez viszonyított 40 km/h-t meghaladó sebességgel közlekedni;
6. személyhajó: 12 főnél több utas szállítására épített és felszerelt kabinos vagy egynapos utakra szolgáló termes hajó;
7. tolt bárka: minden tolva történő továbbításra épített vagy erre külön felszerelt hajó;
8. hajón szállítható bárka: tengeri hajón való szállításra, valamint belvízi hajózásra épített tolt bárka;
9. vitorlás hajó: minden, csak vitorlával haladó hajó; a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni;
10. kishajó: az a hajó, amelynek hajótesten a kormány és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t nem éri el, kivéve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, továbbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát;
11. motoros vízi sporteszköz: sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek hossza nem éri el a 4 métert, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott belső égésű motor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten – és nem annak belsejében – ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik, például waterbob, waterscooter, jetbike, jetski és más hasonló vízijármű.
b) Kötelékek
1. kötelék: a vontatott kötelék, tolt kötelék, illetve mellévett alakzat;
2. vontatott kötelék: az egy vagy több hajóból, úszóműből vagy úszó testek kötelékéből összeállított, egy vagy több géphajó (vontatóhajó) által vontatott kötelék; ez utóbbiak a kötelék részét képezik;
3. tolt kötelék: olyan merev kötelék, amelyben található hajók közül legalább egy a köteléket továbbító és tolóhajónak nevezett géphajó előtt helyezkedik el; merevnek kell tekinteni azt az egy tolóhajóból és egy tolt hajóból álló köteléket is, amelyek összecsatolása vezérelt együttmozgást tesz lehetővé;
4. mellévett alakzat: olyan egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló merev kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzatot továbbító géphajó előtt.
c) Fény- és hangjelzések
1. fehér fény, vörös fény, zöld fény, sárga fény, kék fény: olyan fények, amelyek színe megfelel a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló rendeletben meghatározott vagy az I-4. mellékletben említett más előírásoknak;
2. erős fény, közepesen erős fény, szokásos fény: olyan fények, amelyek fényerőssége megfelel a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló rendeletben meghatározott, vagy az I-5. mellékletben említett más előírásoknak;
3. villanó fény és gyors villanó fény: olyan fények, amelyeknél a ritmikus villanás száma percenként 40-60 vagy percenként 100-120;
4. rövid hang: kb. 1 másodperc időtartamú hang, hosszú hang – kb. 4 másodperc időtartamú hang, amikor a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc;
5. nagyon rövid hangok sorozata: a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat;
6. háromtónusú hangjelzés: három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés; a hangok frekvenciájának 165-297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie; minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie;
7. harangkongatás: egy kettős harangütés.
d) Egyéb fogalmak
1. úszómű: rendeltetésszerűen helyhez kötött úszó létesítmény, mint például fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház;
2. úszó testek köteléke: tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, vagy úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy tárgyak;
3. veszteglő: a hajó, kishajó, csónak, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz, stéghez vagy úszóműhöz kikötve áll;
4. menetben levő: a hajó, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor nem áll közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva; az ilyen hajó, úszó testek köteléke vagy az úszómű tekintetében a „megáll” kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti;
5. halászattal foglalkozó hajó: bármely műveletképességét korlátozó – kerítőhálóval, horogsorral, vonóhálóval vagy egyéb – halászeszközzel halászó hajó; azonban ez nem vonatkozik az olyan hajóra, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz műveletképességében nem akadályoz;
6. éjszaka: a napnyugta és a napkelte közötti időszak;
7. nappal: a napkelte és a napnyugta közötti időszak;
8. kimerült állapot: nem kielégítő pihenés vagy betegség miatt fellépő, a magatartási normától való eltérésben és a reakcióidő növekedésében megnyilvánuló állapot;
9. bódult állapot: alkohol, kábítószer, illetve gyógyszer vagy más hasonló anyag fogyasztásának következtében fellépő, külön jogszabályban meghatározottak és a kialakult gyakorlat szerint megállapítandó állapot;
10. korlátozott látási viszonyok: köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság;
11. biztonságos sebesség: olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat;
12. víziút: a hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz;
13. hajóút: a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része;
14. jobb- és bal part: a víziút oldalai a forrástól a torkolat felé haladva;
15. hegymenet: a forrás felé haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés használatával;
16. völgymenet: hegymenettel ellentétes irányban való haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés használatával;
17. ADN Szabályzat: a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről szóló törvény szerinti szabályzat;
18. radarhajózás: korlátozott látási viszonyoknál radar használatával folytatott hajózás.
3.13 cikk – Menetben lévő kishajó jelzései
1. A magányosan haladó kisgéphajónak viselnie kell éjszaka:
a) egy árbocfényt a hajó hossztengelyében, legalább 1 m-rel az oldalfények felett; az árbocfény ne erős, hanem közepesen erős legyen;
b) oldalfényeket, amelyek közepesen erős helyett szokásosak lehetnek. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy:
ba) feleljenek meg a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontjában foglalt előírásoknak, vagy
bb) egymás mellett vagy közös lámpatestben, a hajó hossztengelyében, a hajó orrán vagy annak közelében legyenek;
c) a 3.08 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt farfényt. Ez a jelzőfény elhagyható, azonban ebben az esetben az a) pontban említett árbocfényt minden oldalról látható, közepesen erős fehér fénnyel kell helyettesíteni.
2. A 7 m-nél rövidebb kisgéphajók az 1. bekezdésben előírt jelzőfények helyett a megfelelő helyen és magasságban elhelyezett minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselhetnek.
3. Ha a kishajó kizárólag kishajót vontat vagy mellévett alakzatban továbbít, az 1. bekezdésben előírt jelzőfényeket kell viselnie.
4. A vontatott vagy mellévett alakzatban továbbított kishajónak egy minden oldalról látható, szokásos fehér fényt kell viselnie. Ez a követelmény a hajók csónakjaira nem vonatkozik.
5. A vitorlás kishajónak viselnie kell éjszaka:
a) oldalfényeket és farfényt; ilyen esetben az oldalfényeket egymás mellett vagy egy közös lámpatestben kell a hajó hossztengelyében a hajó orrán vagy annak közelében, a farfényt pedig a hajó hátsó részén kell elhelyezni; ezek a fények szokásos fények lehetnek,
b) egy közös lámpatestben elhelyezett oldalfényeket és farfényt az árboccsúcson vagy az árboc felső részén megfelelő helyen; ezek a fények szokásos fények lehetnek, vagy
c) ha a kishajó hossza a 7 m-t nem éri el, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Más hajó közeledtekor az ilyen hajónak egy második szokásos fehér fényt is kell mutatnia.
6. Annak a magányosan haladó kishajónak, amely nem tekinthető sem kisgéphajónak, sem vitorlás kishajónak, viselnie kell éjszaka egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt.
A hajó csónakjának ugyanezen körülmények között ezt a fényt csak más hajó közeledtekor kell mutatnia.
7. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor az akadálytalan áthaladás érdekében az e cikkben előírt árbocfények kisebb magasságban is elhelyezhetők.