I-6. melléklet
HANGJELZÉSEK
I. A JELZÉSEK HANGZÁSA
A belvízi hajón alkalmazott gépi működtetésű hangjelző készüléknek az alábbi jellemzőkkel rendelkező hangjeleket kell adnia:
1. Frekvencia
a) A géphajó által leadott hangjel alapfrekvenciája – a b) pontban megjelölt kishajók kivételével – ±20% tűréssel 200 Hz.
b) A gépnélküli hajóknál és a kishajóknál a hangjelzés alapfrekvenciájának meg kell haladnia a 350 Hz-et.
c) A korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedő hajók által adott háromtónusú hangjelzésnél az alapfrekvenciának 165-297 Hz között kell lennie, a legmagasabb és legalacsonyabb hang között legalább 2 teljes hangköz távolsággal.
2. Hangnyomásszint
Az alább megadott hangnyomásszinteket a hangtölcsér nyílásának középpontja előtt 1 m távolságban kell mérni vagy meghatározni, és a méréseket lehetőleg nyílt környezetben kell végezni.
a) A géphajók esetében – a b) pontban megjelölt kishajó kivételével – a súlyozott hangnyomásszint 120-140 dB(A) legyen.
b) A gépnélküli hajó és olyan kishajó esetében, amely nincs felszerelve nagyhajó vontatására, a súlyozott hangnyomásszint 100-125 dB(A) legyen.
c) A korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedő hajó által adott háromtónusú hangjel esetében az egyes hangok súlyozott hangnyomásszintje 120-140 dB(A) legyen.
II. A HANGNYOMÁSSZINT ELLENŐRZÉSE
A hangnyomásszintet az illetékes hatóság a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság előírásának megfelelő eljárás és hangnyomásmérő segítségével ellenőrzi.
III. HAJÓK HANGJELZÉSEI
A harangütéstől és a háromtónusú hangjelektől eltérő hangjelzéseknek a következő jellemzőkkel rendelkező egy vagy több, egymást követő hang leadásából kell állniuk:
– rövid hang: kb. 1 másodpercig tartó hang,
– hosszú hang: kb. 4 másodpercig tartó hang.
A két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc legyen, kivéve a nagyon rövid hangok sorozatát, amely legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozatból kell állnia.
A. ÁLTALÁNOS JELZÉSEK
B. TALÁLKOZÁS JELZÉSEI
Első eset
Második eset
C. ELŐZÉS JELZÉSEI
Első eset
Második eset
Az előzés nem lehetséges
D. A FORDULÁS JELZÉSEI
E. KIKÖTŐK ES MELLÉKVÍZIUTAK, BE- ÉS KIHAJÓZÁS A VÍZIÚT KERESZTEZÉSÉVEL
E.1. A kikötőbe és mellékvíziutakba való behajózás előtti és kihajózás alatti jelzések
E.2. A kikötőből és mellékvíziútból való kihajózás alatti jelzések a víziút keresztezésekor
Ezek után szükség szerint a keresztezés befejezéséig:
F. KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK KÖZÖTT ADOTT JELZÉSEK
a) Radarral közlekedő hajók
b) Radar nélkül közlekedő hajók
c) Veszteglő hajók
G. VESZTEGLŐHELYRŐL FORDULÓ NÉLKÜLI INDULÁSKOR ADOTT JELZÉSEK
6.16 cikk – Kikötő és mellékvíziút: be- és kihajózás a fő víziút keresztezésével
1. A hajó akkor hajózhat be kikötőbe, mellékvíziútba vagy hajózhat ki azokból és térhet rá a fő víziútra, illetve keresztezheti azt, ha meggyőződött arról, hogy ez a művelet biztonságosan elvégezhető, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.
Ha a völgymenetben haladó hajónak ahhoz, hogy a kikötőbe vagy a mellékvíziútba behajózhasson, meg kell fordulnia és hegymenetben kell haladnia, elsőbbséget kell adnia bármely, a kikötőbe vagy a mellékvíziútba behajózni szándékozó, hegymenetben haladó hajónak.
A mellékvíziútnak tekintett víziutakat egyes esetekben az E.9., vagy az E.10. jelzéssel (I-7. melléklet) lehet megjelölni.
2. Az 1. bekezdésében említett valamely műveletet végrehajtó hajó – a komp kivételével -, ha az általa tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít vagy kényszeríthet, kellő időben köteles azt jelezni
a) három hosszú és egy ezt követő rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően jobbra kívánnak haladni;
b) három hosszú és két ezt követő rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően balra kívánnak haladni;
c) három hosszú hangjel adásával, ha a víziutat keresztezni kívánják.
A keresztezés befejezésig – szükség esetén – a hajó köteles
a) egy hosszú és egy ezt követő rövid hangjelet adni, ha jobbra kíván haladni,
b) egy hosszú és két ezt követő rövid hangjelet adni, ha balra kíván haladni.
3. A víziúton közlekedő más hajó – ha ez szükséges -, köteles menetirányát vagy sebességét megváltoztatni.
Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a fő víziúton a kikötő vagy a mellékvíziút kijáratánál B.10. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el.
4. Ha a kikötő vagy mellékvíziút kijáratának közelében B.9a vagy B.9b jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el, a kikötőből vagy a mellékvíziútból kihajózó hajó csak abban az esetben térhet rá a fő víziútra vagy keresztezheti azt, ha ez a művelet nem kényszeríti az ott haladó hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására.
5. A hajó nem hajózhat be a kikötőbe vagy a mellékvíziútba, ha a fő víziúton az I-7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.
A hajó nem hajózhat ki a kikötőből vagy a mellékvíziútból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.
6. A hajó akkor is behajózhat a kikötőbe vagy a mellékvíziútba, ha a fő víziúton haladó hajót menetirányuk vagy sebessége megváltoztatására kényszeríti, amennyiben a fő víziúton az I-7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Kihajózhat a kikötőből vagy a mellékvíziútból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1.jelzést helyeztek el; ebben az esetben a fő víziúton a B.10. jelzést (I-7. melléklet) helyezik el.
7. Az 1-3. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajó és olyan hajó viszonylatában, amely nem kishajó, a 4. pont rendelkezései pedig a kishajónak nem tekinthető hajó és a kishajó viszonylatában nem alkalmazhatók.
A 2. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajók közötti viszonylatban nem alkalmazhatók.